Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Újabb ezüstdénár leltek

2008.01.11

Újabb ezüstdénár leltek

( A jászalsószentgyörgyi és a jászdózsa-jászapáti kincsek )

Polgár Zoltán

 

1994-ben két éremkincset tártunk fel Jász-Nagykun-Szolnok megye területén, azon belül is a Jászságban. Az egyik lelõhely Jászalsószentgyörgy-Telek dûlõ, a másik pedig Jászdózsa-Jászapáti-határ dûlõ. Mindkét leletrõl elmondható az, hogy több mint 90%-a bekerült a múzeumba. A pénzleletekre vonatkozó numizmatikai megállapításokat mindkét esetben kecskeméti kollegám V. Székely György tette, aki a kincsleletek elõkerülésekor segítségemre sietett, amit ezúton is köszönök. Mindkét lelet múzeumba kerülésében fontos szerepet játszottak a helybeli megtalálók, akik a jól bevált és sajnos igen elterjedt értékesítés helyett a megkeresték a múzeumot, ezzel lehetõvé téve hogy a két lelet majdnem teljes egészében vizsgálható legyen

 

1. kép

A jászalsószentgyörgyi lelet

 

A két kincslelet ezidáig feldolgozatlan, bár mindkettõt átnéztük azok restaurálása, konzerválása során.

1. Jászalsószentgyörgy-Telek dûlõ Zsigmond kori ezüstdénárok (1. kép)

A lelõhely régészeti szempontból nem volt ismeretlen, már a század elején kerültek elõ a Telek-dûlõbõl régészeti leletek. Az okleveles adatok valamint a mai Jászalsószentgyörgy templomának iratai alapján nagy valószínûséggel állítható, ezen a területen volt a középkori Jászalsószentgyörgy. Eddigi ismereteink szerint a középkori falu legkorábbi betelpülése az Árpád-korban történt meg, amit a Selmeczi László által feltárt 8 Árpád-kori sír bizonyít. A kora Árpád-kori falu a tatárjáráskor elpusztulhatott, bár ezt konkrét lelet ezidáig nem erõsíti meg, csupán az a tény szól emellett, hogy a jászokat ide telepítik, amit okleveles adatokkal alá lehet támasztani. A Telek-dûlõbõl a falu mai helyére való költözését szintén nem lehet csak közvetett adatokkal alátámasztani, de a környezõ településeket Alattyánt és Jánoshidát 1536-ban háborús pusztítás teszi néptelenné.

A helyszín egy mélyebben fekvõ vízjárta területbõl kiemelkedõ alacsony dombhát, amit a helybeliek elmondása szerint még 50 évvel ezelõtt is víz vett körül magas vízállás esetén. A Telek-dûlõben a régészeti kutatás 1993 november 3-án kezdõdött, ekkor jártuk be a helyszínt és “kutattuk meg” fémkeresõvel . A helyszíni szemle eredménye 17 db érme volt, melyeket a fémkeresõ ellenére is nehezen tudtunk összeszedni az idõjárásnak köszönhetõen. Azt a helyet, ahol a legnagyobb sûrûségben fordultak elõ a pénzek- a dûlõ mellett közvetlenül, annak keleti oldalán- bemértük és megjelöltük.

 

2. kép

A jászalsószentgyörgyi lelet bontás közben

 

Az ásatásra 1994 június 13 és 24 között került sor. Az õszi fémkeresõs kutatás után valószínûsíthetõ volt, hogy a pénzleletet elszántották, és csak reménykedhettünk abban, hogy nem hordták szét, hiszen több falubelitõl hallottuk, kijárnak esõ után pénzeket gyûjteni. A szelvényt közvetlenül a dûlõ (Telek-dûlõ) mellett, annak keleti oldalán, északkelet-délnyugati irányban, 2 X 20 méteres nagyságban jelöltük ki.

Az elsõ két napon egy ásónyom mélységig kiástuk a szelvény teljes felületét, objektumra nem találtunk, sajnos a kitermelt föld rostálása annak kötött volta miatt lehetetlen volt, s ezért a 3. napon kézzel forgattuk azt át, s így találtunk 214 darab ezüst pénzérmét. A leletanyag egyértelmûen a szelvény középtáján sûrûsödött, ahonnan a nap folyamán egy 2x1 méteres részrõl a mélyítés során újabb 888 darab került elõ. A következõ, 4. ásatási napon újra fémkeresõvel vizsgáltuk át a szelvényt, s ekkor valamint az 5. napon megtaláltuk a “fészket”, ahonnan kb. 24 000 pénzérme került elõ (2. kép).

A lelet egy fehér gyorskorongon formált edényben volt, aminek pontos formájára csak következtetni lehet, mivel felsõ harmadát, vagy talán nagyobb részét is az intenzív mûvelés megsemmisítette. Az edény töredékei melyeket “in situ” találtunk meg (darabokra volt törve, de a föld összetartotta) semmilyen kapcsolatban sem volt a feltárt, leletanyaggal rendelkezõ objektumokkal. Mikor a pénzek elõkerültek arra gondoltunk, hogy nem férhettek el az edényben, amiben megtaláltuk õket, de tisztításuk után és fõleg akkor mikor a kiállításban elhelyeztük kiderült, hogy nagy valószínûséggel ez az egy edény rejthette a több, mint 12 kg ezüstpénzt.

A kincs nagyon közel volt a felszínhez, annyira hogy a lelet megtalálása utáni héten a szelvény teljes mélyítése során találtunk csak egyéb objektumokat: az 1-4-es számúakban volt leletanyag, azokat a bennük levõ kerámia töredékek alapján a XIV-XV. századra lehet keltezni.

A Magyarországon kibocsátott veretek közül 3 fajta fordul elõ, a C. II. 114. a C. II. 120. és a C. II. 121. Van még egy típus, ami azonban hamisítvány így nem lehet biztosan datáló értékûnek elfogadni ennek a példánynak a hátlapja a C. II. 123- éval azonos, amin a címerpajzsban felcserélték a mezõket, aminek oka lehet a tudatos másolás is, de a metszõ ügyetlensége is. A C. II. 114. Mária királynõ 1383- ra keltezhetõ verete, a C. II. 120. Zsigmond király elsõ, jó minõségû ezüstdénárja, melyet 1387-89 közé datálnak, ez az ún. rövidkeresztes denár, melynek elõlapján a kettõs kereszt szárai nem nyúlnak bele a körirat mezõjébe, a C. II. 121-es veret 1390 és 1427 között volt forgalomban, ha a 690 darabos minta arányai igazak a teljes leletre, akkor talán a jegyek alapján pontosabb verde, esetleg évmeghatározásokat is meg lehet majd adni ennek a dénártípusnak, hiszen 108 darabbal ez a leggyakoribb veret. A külföldi veretek közül az elsõ 690 darabból egy került elõ, amit a török birodalomban bocsátottak ki, egy akcse kibocsátója bizonytalan, az érme rossz állapota miatt nem meghatározható

A Jászalsószentgyörgyön talált pénzek teljes mennyisége 25 023 darab ezüstdénár melynek nyers súlya 12,65 kg színsúlya pedig 11,4 kg nagyrészt Zsigmond király C. II. 121-es jelzésû dénárjából áll, ami majd 40 évig volt forgalomban. A konzerválás során I. Lajos király néhány verete is elõkerült, valamint Mária királynõ pénzei közül egy újabb típus.

A lelet érdekessége, hogy azonos címletû pénzekbõl áll és nincsenek sem aranypénzek, sem pedig ékszerek, amiknek az elõfordulása, ha nem is törvényszerû, de a korabeli kincsleleteknél nem egy esetben megtalálható.

A leletnél nehéz a földbekerülés idejét pontosan meghatározni, a legkésõbbi érmetípus Zsigmond király (1387-1437) 1390-1427-ig forgalomban levõ ezüstdénárja, ebbõl arra lehet következtetni, hogy az elrejtésre valamikor az 1420-as évek vége és az 1430-as évek eleje között került sor. A kincsleletek csak a legritkább esetben állnak azonos címletekbõl – jelen esetben dénár – például a szabadszállási kincsleletben 6 db aranypénz is elõfordul, valamint ha valamilyen vész elõl rejtik el (háború a leggyakoribb ok) akkor az illetõ többi értékét is elteszi, ékszereit esetleg nyers fémkészletét is.

Konkrét eseményhez nem lehet egyelõre kötni a kincs földbekerülését bizonyos, hogy a környéken ekkoriban a legjelentõsebb esemény a jászok letelepedése, ami meglehetõsen zavaros nem egyszer háborús körülmények között ment végbe. A jászok betelepítése a Tatárjárás idején történt meg, de állandó lakhelyeik jóval késõbb alakulnak ki, például Jászalsószentgyörgy elsõ okleveles említése 1399-bõl való.

 

2. Jászdózsa-Jászapáti Határ-dûlõ friesachi dénárok (3. kép)

Jászberény, Jászdózsa és Jászapáti határában a terepbejárások során sok régészeti lelõhely vált ismeretessé. A terület alacsony dombokkal tagolt közöttük vízjárta területekkel, ami az õskortól alkalmas a megtelepedésre. A középkor is jelentõs számú lelõhellyel képviselteti magát az elõkerült leletanyagba, de az egyes régészeti lelõhelyek nem minden esetben azonosíthatóak be okleveles adattal is.

A Jászdózsa-Jászapáti határán feltárt ezüstkincs is ebbe a kategóriába tartozik. Az ásatás leletmentés volt, melynek során nagyon hamar megtaláltuk a leletet. További ásatásra így a késõbbiek folyamán kerülhet sor, a felszínen a kincs közelében több korszakra utaló kerámia töredéket találtunk, ami megint csak arra utal, hogy a rendelkezésünkre álló adatok jelen pillanatban nem elégségesek a kincset egy korabeli konkrét településhez kötni.

A jászdózsa-jászapáti kincs feltárása sokkal rövidebb történet, mint a jászalsószentgyörgyi. 1994 október 24-én szálltunk ki a helyszíre, amit a bejelentõ pontos feljegyzései alapján gyorsan megtaláltunk és kb. félórás fémkeresõzés után elõkerült a lelet, ami kb. 40 cm mélyen feküdt. A kincslelet már a tavaszi szántások után teljesen megsemmisülhetett volna, hiszen igen csekély mélységben volt.

 

 

3. kép

A jászdózsa-jászapáti kincs bontás közben

 

A jászdózsa-jászapáti lelet friesachi dénárokból áll túlnyomó részt, melyek majdnem teljesen átfogják a legkorábbiaktól a legkésõbbiekig a Magyarországon elõforduló típusokat. A friesachi veretek mellett kölni, angliai és észak itáliai pénzek is találhatóak a leletegyüttesben.

A jászdózsa-jászapáti kincs a szó klasszikus értelmében vett kincslelet, mert a 3431 darab denár mellett 9 darab nyers ezüströg valamint egy tölcséres végzõdésû karperec darabja is elõkerült. (4. kép)

A leletet egy cserépedényben rejtették el, egy kézzel formált, fehér színû agyagpalackban, melynek teljes felületét bekarcolt hullámvonalak díszítik. Megtalálásakor a palack nyaka nem volt eredeti helyén, hanem szerencsés módon akkor már hónapok óta a Damjanich múzeumban tároltuk. A lelet megtalálója Törõcsik István – aki azóta régész hallgató – egy korábbi terepbejárás alkalmával talált egy palacknyakat a lelõhely közvetlen közelében és olyan szerencsénk volt, hogy ez a nyak ráillett a kincset rejtõ palacktöredékre.

A lelet földbekerülését egészen pontosan meg lehet mondani: 1241 tavasza a legvalószínûbb idõpont, a tatár támadás ugyanis az alföldnek ezt a részét majdnem teljesen elpusztította. A leletegyüttes legkésõbbi veretei az 1235 és 1240 közötti idõszak pénzei.

A meglehetõsen kis területen feltárt két éremkincs feldolgozásuk után remélhetõleg hozzájárul egy kisebb régió pénzforgalmának pontosabb meghatározásához, a két korszak gazdaságtörténetének jobb megértéséhez.

Mindkét pénzlelet megtekinthetõ a szolnoki Damjanich múzeum állandó régészeti kiállításában.

 

 

4. kép

A kincsben lévõ ezüströgök és az ezüst karperec töredéke

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.