Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Régészeti gyûjtemény

2008.06.18
 
Kutatási programok
Késõ bronzkori fegyverek

Régészeti gyûjtemény

A 19. században kialakult oktatási célt szolgáló régészeti gyûjtemény, amely több régészeti korszak (õskor-, római kor, népvándorlás kor, középkor) emlékanyagát tartalmazza. Hazai és külföldi leletanyag is megtalálható benne. Katalogizált. Alkalmas bevezetõ anyagismereti oktatásra.

Õskori gyûjtemény
A Régészettudományi Intézet gyûjteményében mintegy 1500 darab õskori, a középsõ paleolitikum és a késõ vaskor közötti idõszakra keltezhetõ tárgy szerepel. A sorszámozott anyagban fõként ismeretlen lelõhelyû, csupán szórványként kezelhetõ kõ-, bronz- és vas eszközök, ép edények és kisebb kerámiatöredékek szerepelnek. A gyûjtemény elsõ tárgyai az 1800-as évek végén kerültek be és a gyarapodás folyamatosnak tekinthetõ az 1980-as évek végéig.

___ ___  
Késõ bronzkori ékszerek  

Az azonosítható lelõhelyû anyagok között közel 140 darab középsõ- és felsõ paleolit kõeszközt találunk. Az izraeli Tabun-barlangból származó, 1930-as évek elsõ felében feltárt lelõhely középsõ paleolit rétegébõl a Régészettudományi Intézetbe is kerültek kõeszközök, melyeket Markó András közölt 1999-ben az Õsrégészeti Levelek hasábjain. A közel-keleti pattintott kõeszközök mellett ismeretlen lelõhelyekrõl és a franciaországi Pressigny - Saint Outeuil lelõhelyérõl hozott vakarók, pengék és retusált élû szilánkok alkotják az õskõkori leletanyag másik felét. (paleolit)

___ ___   ___  
Paleolit kõeszközök    

A gyûjtemény újkõkor idõszakába sorolható szekcióját fõként csiszolt kõbalták és kisebb hányadában a zselizi, a bükki, a tiszai és a Vinèa-kultúra kerámiatöredékei alkotják. Sajnos a gyûjteménybe bekerült nagyszámú kõbalta egyetlen darabját sem lehet lelõhelyhez kötni. Külön csoportot alkotnak azok a csiszolt balták és a velük azonos típusú kõzetbõl készített, bifaciális megmunkálású pattintott eszközök, amelyek feltehetõleg Skandináviából kerülhettek a gyûjteménybe.

___ ___ ___
Kõeszközök A bükki kultúra edénytöredékei

A középsõ neolitikus bükki kultúra kerámialeleteit az aggteleki Baradla-barlangban gyûjtötték 1950-51-ben. A kárpát-medencei leletanyag mellett a görögországi Sesklo- és Dimini-kultúrák Soufli, Argissa és Otzaki Magula lelõhelyeirõl 1985-ben hozott kerámiatöredékeit, továbbá Köln - Lindental lelõhelyének, a vonaldíszes kerámia kultúrájához köthetõ töredékeit is megtalálni.

Az 1950-es években a tanszéki gyûjtemény jelentõs számú rézkori kerámiaanyaggal bõvült, de a tiszapolgári kultúra kisrétparti csoportjához, továbbá a bodrogkeresztúri kultúrához köthetõ leletek sajnos a lelõhelyük pontos megjelölése nélkül kerültek be. A korszak fémmûvességét néhány ismeretlen lelõhelyû rézbalta képviseli.

___ ___ ___
Rézkori eszközök A mészbetétes kerámia kultúrájának edényei

A kora bronzkort csupán néhány kisebb, szórvány töredék jelzi, ugyanakkor a középsõ bronzkor idõszakából több azonosított lelõhelyû, ép edény is ismert. A vatyai kultúra kakucsi településérõl származó bögrék és fazéktöredékek mellett a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának korsói és bögréi szerepelnek magas számban, bár csak néhány darabon szerepel Gyõr-Likócspuszta vagy Simontornya, mint megnevezett lelõhely.

A középsõ bronzkori fémmûvességet néhány lemez és drótékszeren kívül, nyelv alakú nyersanyagöntvények (Zungenbarren) és egy "Kõszegremete-Bélakirályvár" lelõhellyel megjelölt nyakkorongos csákány reprezentálja a gyûjteményben.(kozbz)

___ ___  
Középsõ bronzkori balta és
nyersanyag öntecsek
 

A késõ bronzkorra keltezhetõ anyagban a bronz eszközök szerepelnek túlnyomó többségben. A kerámiák között az aggteleki Baradla barlangból hozott, a Kyjatice-kultúrához köthetõ edénytöredékek mellett a Berkesz-kultúra Muhi - Kocsmadombon elõkerült edényei is helyet kaptak. Feltehetõleg cserként vagy ajándékként került a gyûjteménybe a délvidéki Belegi¹-kultúra egy korai amfora típusa.

___ ___  
Késõ bronzkori edények  

A gyûjtemény õskori részének túlnyomó többségét késõ bronzkori bronztárgyak alkotják. Sajnos egyetlen darab esetében sem jelölték meg a pontos lelõhelyet vagy a gyûjtés idõpontját. A bronzeszközök tipológiai sajátosságai arra utalnak, hogy gyûjteménybe került tárgyak kivétel nélkül kárpát-medencei lelõhelyekrõl származnak.

Néhány tárgyon több leltári szám illetve feliratos papírbélyeg látható, ami alapján feltételezzük, hogy ezek a tárgyak korábban már egy másik gyûjtemény részei is voltak. Három papírbélyegen Ráth György neve olvasható 1868-as és 1869-es évszámmal.

A bronztárgyak között találunk csészés markolatú kardot, lándzsahegyeket, spirálban végzõdõ kartekercseket, szárnyas, nyakkorongos, sarkított (Absatzbeil) és tokos baltákat, sarlókat, nyitott végû, vésett díszítésû karpereceket és tûket. (kesobz)

___ ___  
Késõ bronzkori bronz tárgyak  

A gyûjtemény vaskorra keltezhetõ tárgyai között kelta kardláncot, meghajlított kardpenge és gombos nyelû borotva töredékeit is megtalálni. A vaskori fazekasság termékeit néhány korongolt és grafitos kerámiatöredék képviseli.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.