Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Milyen kincset érdemes találni?

2008.07.16

 
Milyen kincset érdemes találni? 
 
Korszakhatár a fémkeresőknek a Rákóczi-szabadságharc vége: a jogszabály szerint az 1711 után földbe került tárgyakat szabadon ki lehet szedni – de csak akkor, ha nem régészeti védterületen vannak. A második világháborús rohamsisak, szurony vagy rozsdás puska elvihető, ám ha valaki az acél fejfedő mellett egy bronzkori csatot is talál, azt haladéktalanul le kell adnia a legközelebbi múzeumban. Ha elmulasztja, büntetésre számíthat.
  A Rákóczi-szabadságharc előtti időkből származó leleteknek a múzeumban van a helyük.  

"Tudomásom szerint Anglia az egyetlen olyan európai állam, amelyben a föld gyomrában lappangó értékek az adott terület birtokosát illetik. Ez vélhetően egy ősi, még a középkorba visszanyúló jog" – mondta lapunknak Jankovich-Bésán Dénes régész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védési igazgatója. Hazánkban minden olyan tárgy, amely 1711 előtt került a föld mélyébe vagy a folyók medrébe, az államé. Azért a Rákóczi-szabadságharc vége a korszakhatár, mert ettől az időponttól jogfolytonos a magyar közigazgatás, s innen régészeti értelemben már nem elsőrendű fontosságúak a leletek.

Igaz, az érték mindenkinek mást jelent: a fémkeresősök többsége manapság a második világháborúban elásott, vízbe esett vagy az aknarobbanások nyomán eltemetődött tárgyakra vadászik. A gyűjtők leginkább a kitüntetésekre, rohamsisakokra, rozsdás, de még felújítható fegyverekre, a nagyobb lánctalpasok vagy repülőgépek maradványaira ácsingóznak, de kapósak a dögcédulák és az egészen apró holmik, így a gombok és a csapatjelvények is. Aki az árakra kíváncsi, az a nagyobb internetes árverési honlapokon tájékozódhat. Igaz, nem árt az óvatosság, mert rengeteg a hamisítvány.

"Alapvetően nem a roncskutatókkal van a fő probléma, bár ők sem fémkeresőzhetnek bárhol, például a régészeti védterületen tilos. Fontos tudni, hogy ha egy rohamsisak mellől például egy antik csat kerül elő, azt a megtalálónak kötelessége leadni a legközelebbi múzeumban" – hangsúlyozta a régész. Ha ezt valaki elmulasztja, büntetést kockáztt. Jankovich-Bésán Dénes szerint a magyarokban gyenge a jogkövetési hajlam: bizonyítja ezt egyebek közt az is, hogy míg a nyolcvanas években éves szinten több tucat, addig ma alig néhány bejelentés érkezik véletlenül felbukkant régészeti leletekről. "Ez azért is különös – tette hozzá a szakember –, mert ma is legalább annyi földmunkát végeznek, mint korábban." A tolvajok nemcsak a hajdani ékszerek vagy felszerelési tárgyak eltulajdonításával okoznak kárt, hanem azzal is, hogy turkálásukkal megsemmisítik a leletek elhelyezkedéséből kiolvasható adatokat és egyéb történeti, régészeti összefüggéseket.