Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mikulás-napi ajándék

2008.03.06

Mikulás-napi ajándék

Akár Mikulás-napi ajándéknak is felfogható az a csodálatos és nem mindennapos kislétai éremkincs lelet, amelyről ma délelőtt tartottak tájékoztatót a sajtó képviselőinek a nyíregyházi Jósa András Múzeumban.

Még ez év elején kapott a múzeum bejelentést arról, hogy Kisléta határában pénzek kerültek elő. A lelet első darabjainak megtalálása egy időre esett az újfehértói lelettel - kezdte tájékoztatóját dr. Németh Péter megyei múzeumigazgató. Az idő tehát alkalmatlan volt arra, hogy a kutatást azonnal el tudják kezdeni, s emellett más feltárásokon is dolgoztak. A vállaji határátkelőnél gyönyörű Újkőkori festett kerámiák kerültek elő (erről kiadvány is készült). Nyíregyházán az Ipari Park területén még jelenleg is dolgoznak, ahol császárkori településrészek, Árpád-kori kemencék láttak eddig napvilágot.

A kislétai leletről dr Ulrich Attila, történész-múzeológus, a numizmatikai gyűjtemény kezelője elmondta, hogy a 320 darabból álló ezüst- és arany pénzérmék értéke 3 millió forintra becsülhető, de tudományos szempontból a lelet értéke szinte felbecsülhetetlen, hiszen a pénzek igazolják a korabeli források alapján rekonstruálható Szabolcs megye, de a Szepesi Kamara fennhatósága alá tartozó területek pénzforgalmát, s azt, hogy a megyében élő középnemesi és szegény réteg a XVII. században milyen pénzeket használt.

A történész rámutatott arra, hogy a leletek különbözők, az első darab 1533-as porosz garas, de a többszöri kutatások után a 320 darabból álló pénzérmék tipikusan XVII. századi korra utalnak vissza. Ebből 110 darab tallér, 3 aranypénz, amelyből 1 magyar, 1 velencei 1 pedig nürnbergi dukát. A tallérok nagy része külföldi veret, leginkább a Német-Római-Császárság tartományaiból és városaiból származnak, de érdekességként láthatunk közöttük spanyol-németalföldi keresztes és németalföldi oroszlános tallérokat is. A pénzek többi részét ún. váltópénzek alkotják, amelynek legnagyobb hányadát a Lengyel Királyság pénzei teszik ki, mutatva ezzel a lengyel pénzek nagyarányú Magyarországi pénzforgalmát. A magyar pénzek előfordulása viszonylag ritka a leletben (36 db), nagy részüket I. Lipót 15 krajcárosai alkotják.

Dr. Ulrich Attila rámutatott, hogy a Kislétán talált érméket legkorábban 1692-ben rejthették el, melynek körülményeit a császári csapatok Szabolcs vármegyén történt keresztülvonulása segíthette elő, de az érmék összetétele feltételezhet egy későbbi elrejtést a hegyaljai felkelés (1697) körüli időkből is. A történész megjegyezte azt is, hogy a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt a magyar pénzforgalom szintén hasonló összetételt mutatott, bár ez az időszak az elrejtés szempontjából teljesen kizárható.

A tájékoztatón jelen volt a kislétai éremlelet első darabjainak megtalálója, a 46 éves Takács György is. Elmondta, hogy a pénzérmékre juhlegeltetés közben, a szántóföldön talált rá, s amikor legközelebb Nyíregyházán járt, jutott eszébe, hogy az érmet bemutassa a múzeumban. A kislétai juhászt a későbbiek folyamán keresték fel a régészek, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által finanszírozott fémkeresővel kezdtek hozzá a feltáráshoz.

A kislétai éremlelet megtalálójának a múzeum igazgatója pénzjutalmat adott át. Dr. Német Péter elmondta: az állam nem feledkezett és nem feledkezik meg továbbra sem a megtalálókról, hiszen mint már köztudott, az újfehértói éremkincsek megtalálója - hasonlóan a kislétaihoz - a lelet értékének 10%-át vehette át.
A most bemutatott 320 darabból álló kislétai éremleletet holnaptól már a nagyközönség is megtekintheti a Jósa András Múzeum Benczúr Gyula termében.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.