Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lelet a zsebben

2008.03.23

Lelet a zsebben


Régészeti felügyelők és természetvédelmi őrök találkozója a Hortobágyon


2006. április

 

Ferch Magda
Január 1-jétől törvényben meghatározott jogosítványt kapott a természetvédelmi őrszolgálat a régészeti örökség védelmére is. A nemzeti parki igazgatóságokon dolgozó természetvédelmi őrök intézkedésre jogosult hatósági személyként járhatnak el a fémkeresővel fosztogatók és mindazok ellen is, akik régészeti lelőhelyeket rongálnak meg. Az első eredmények máris mutatkoznak. A tapasztalatokról március 30-án számoltak be közös ülésükön a régészeti felügyelők és a természetvédelmi őrszolgálat meghívott szakemberei a Hortobágyon.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakemberei évek óta keresték a lehetőségét annak, hogy őrszolgálatot létesítsenek a régészeti lelőhelyek és leletek megóvására. Az országban mintegy 55 ezer lelőhely közül legalább tízezer szorul fokozott védelemre. A régészeti hatósági feladatok egészen 2005 végéig ötven régészre hárultak, akiknek többsége nő, tehát nem igazán alkalmas arra, hogy lelőhelyeket háborgatókat tartóztasson fel, lelettolvajokat üldözzön, több száz négyzet-kilométernyi terepet figyeljen rendszeresen – és nem is jogosult minderre. Mivel a természet- és az örökségvédelemnek vannak találkozási pontjai, kézenfekvőnek látszott, hogy a természetvédelmi őröket vonják be ebbe a munkába ahelyett, hogy önálló régészeti őrszolgálatot állítsanak fel. A környezetvédelmi és vízügyi, valamint a kulturális miniszter megállapodása alapján módosították a vonatkozó törvényeket, meghozták az új jogszabályokat. A természetvédelmi őrök ezentúl feltartóztathatják, igazoltathatják a gyanús személyeket vagy azokat, akiket szabálysértés- vagy bűncselekménygyanús cselekedeten érnek. Átvizsgálhatják a ruhájukat (kisebb régészeti leleteket zsebben is el lehet vinni a helyszínről), járművüket, csomagjaikat. Ezt követően bejelentést kell tenniük az illetékes nemzeti parki igazgatóságon, ha bűncselekmény alapos gyanújáról van szó, akkor a rendőrségen, ha pedig szabálysértésről, a jegyzőnél. És bármikor a KÖH-nél is, amely adott esetben adóként behajtható, nagy összegű bírságot szabhat ki.
Szívesen vállalták a többletfeladatot a Magyarországon harmincöt éve létező természetvédelmi őrszolgálat emberei. Régészeti leletekkel a zsebben ezentúl nem lehet csak úgy elszaladni. A többletfeladat ellátásához azonban létszámbővítésre és többletfinanszírozásra is szüksége van a szervezetnek. Ez szerepel az örökségvédelmi törvény indoklásában, de a pontos létszámot annak a megállapodásnak az alapján tudják majd megállapítani, amelyet a végrehajtási rendelet elkészülte után kötnek meg. Magyarországon ma egy természetvédelmi őrre átlagban 410 négyzetkilométer szolgálati terület jut, és a feladata is rendkívül sokrétű. Minderről Temesi Géza, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium erdészeti-vadászati és őrszolgálati osztályának vezetője számolt be, aki egyben a természetvédelmi őrszolgálat országos vezetője is.
Az őrök képesítését a köztisztviselői törvényre épülő kormányrendelet határozza meg, a köztisztviselői alap- és szakvizsga mellett külön vizsgát is kell tenniük. A terv az, hogy ebbe a vizsgaanyagba építik majd be a régészeti ismereteket.
A leletvédő természetvédelmi őröknek ma elsősorban az a dolguk, hogy elfogják a fosztogatókat, rongálókat. A KÖH azonban szeretné, ha a jövőben ennél kiterjedtebb feladatkört látnának el a régészeti örökségvédelemben is – tudtuk meg Jankovich-Bésán Dénestől, a hivatal dokumentációs igazgatójától. Munkájukhoz tartozhatna a védett, kiemelt régészeti lelőhelyek állapotának folyamatos és rendszeres ellenőrzése, valamint az, hogy bizonyos időközönként minden lelőhelyet ellenőrizzenek. Ahhoz, hogy erre alkalmasak legyenek, ismerniük kell a jogszabályokat, fel kell tudni ismerniük a régészeti lelőhelyeket, tudniuk kell, ki és mi veszélyeztetheti azokat (illegális műszeres kutatás, engedély nélküli földmunka). Tisztában kell lenniük a régészeti feltárás típusaival, alapjaival. Azonosítaniuk és továbbítaniuk kell a lelőhelyek koordinátáit a földrajzi meghatározó rendszer, a GPS (geographical positioning system) segítségével, rögzíteniük kell a régészek számára minden olyan adatot, amely fontos lehet számukra és így tovább.
Az őrszolgálat máris aktív, az első eredmények is mutatkoznak. A Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatósága két természetvédelmi őre szokásos körútján nemrég fémkeresővel gyalogló alakokat figyelt meg távcsővel a Tolna megyei Kakasd közelében. A nádasba menekülő párt az őrök nem tudták előkeríteni, ezért erősítést kértek, és rendőrjárőrök segítségével előállították őket. Régészeti tárgyakat ugyan nem találtak náluk, de végül minden előkerült, ami illegális akcióra mutatott. Többszöri felszólításra előhozták a nádasból a fémpénzkereséshez szükséges speciális ásót, a saját készítésű fémkereső fülhallgatóval együtt. A feltételezett tolvajok azonban így sem jöttek zavarba, előálltak az előre kidolgozott háttértörténettel, többel is. A nyomozás folyik.
Tekintettel arra, hogy az ehhez hasonló szabálysértések és bűncselekmények száma megnőtt az utóbbi években, nagyon nagy szükség van erre a munkára. A kezdet ígéretes, a továbblépéshez még sok minden szükséges, de biztató, hogy – amint Jankovich-Bésán Dénes elmondta – nagyon jó a kapcsolat a nemzeti parki igazgatóságok szakemberei és a régészeti hatóság között. A túlbürokratizálás veszélye őket nem fenyegeti. A természetvédelmi őrszolgálatnak tizenkét éve van együttműködési megállapodása az ORFK megyei, területei szerveivel, és jól is működik. A cél most az, hogy a helyi hatóságokat (rendőrség, jegyző) mindenütt felkészítsék az új feladat ellátására.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.