Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KINCSEK A STRAND ISZAPJÁBAN (zsaru)

2007.12.27

 

KINCSEK A STRAND ISZAPJÁBAN

 
A hazánkban hatályos törvények szerint a földben pihenõ értékek, régészeti emlékek az állam tulajdonát képezik. Botcsinálta kutatók persze elõszeretettel dézsmálgatják ezeket a kincseket, fémkeresõvel, földradarral illegálisan átfésülik a terepet. Akadnak olyan szerencsevadászok is, akik a strandokon elvesztett ékszerekre szakosodtak.

– Rajtam ugyan nem fognak ki a hatóságok! – mosolyog Sz. József amatõr régész. – Kifejlesztettem egy olyan fémkeresõt, amelyet pillanatok alatt össze és szét lehet szerelni, azt viszont semmiféle törvény nem tiltja, hogy drótokat és elemeket hordjak a zsebemben. Nem célom, hogy szabadalmaztassam, sokkal nagyobb bevételt hoz az, amire rábukkanok a segítségével. A földben talált ékszereket, pénzérméket sohasem hordom magamnál, így bármikor átvizsgálhatnak a rendõrök, nincs nálam terhelõ bizonyíték. Maradjon az én titkom, hogyan rejtem el õket. Eddig még mindig megtaláltam a megfelelõ rejtekhelyet.

Mágneses eltérések

– A fémkeresõ alapjában véve egy roppant egyszerû mûszer – folytatja az amatõr régész. – Tízéves lehettem, amikor az elsõt elkészítettem. A barkácsújságban közölték le a tervét. A készülék a föld mágneses eltéréseit mutatja. Lényegében egy indukciós hurkot kell készíteni drótból, amit valamilyen áramforrás táplál. A kutatás megkezdésekor be kell állítani a vizsgálandó földterület átlagos frekvenciáját, és az ettõl való eltéréseket jelezni fogja a mûszer. Tulajdonképpen ez adta az ötletet, hogy vallassam a föld mélyét. Elõször a telkünkön próbálkoztam, de rozsdás lábasokon és üres konzervdobozokon kívül mást nem találtam. Ez nem szegte kedvemet. Szabadbattyánban laktunk akkoriban, és köztudott, hogy ott számos római kori lelet található a földben. A híres Seuso-kincseket is itt találták. A mezõn én is próbálkoztam, és néhány ezüstpénzre leltem. Ettõl nagyon fellelkesedtem, és a mai napig lázasan kutatom a föld mélyét.

Engedély kellene

A fémkeresõ a roncskutatóknak is az egyik legfontosabb eszköze. Azonban számos jogszabály betartására figyelemmel kell lenniük. – Mielõtt megkezdenénk egy-egy terület feltárását, különféle engedélyeket kell beszerezni – magyarázza Tóth Ferenc roncskutató. – Ezeket az illetékes minisztériumok és hatóságok adják ki. Egyeztetni kell az átkutatni kívánt terület tulajdonosával, a Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékeseivel, a tûzszerészekkel, a vízhasználat biztosítására a vízügyi igazgatósággal, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, illetve figyelemmel kell lenni a háborús áldozatok védelmérõl szóló törvény betartására is. Az engedély tehát a fémkeresõ használatához, illetve a kutatás végzéséhez kell. Ilyen mûszert bárki birtokolhat, de még abban az esetben is be kell szereznie az említett engedélyeket, ha a saját birtokán akarja használni a mûszert.

Ékszer az iszapban

Némely szerencsevadász a strandok iszapjába süllyedt ékszerek után kutat, amelyeket a fürdõzõk lubickolás közben veszítenek el. Estefelé fémkeresõvel vizsgálják át a terepet. – A kijelölt fürdõhelyek medrének átvizsgálását minden szezon kezdetén el kell végezni – tájékoztat Kutasi Gábor százados, a Siófoki Vízi Rendészeti Õrs parancsnoka. – Egy lánccal fésülik végig az adott területet, amely a fürdõzõkre veszélyes nagyobb tárgyakat eltávolítja. Elõfordulhat azonban, hogy apróbb balesetveszélyes eszközök ezzel a módszerrel nem tárhatók fel, ezért néhány esetben még fémkeresõvel is át kell kutatni a strand medrét. Ehhez a tevékenységhez a kutatást végzõ személynek a helyileg illetékes önkormányzattal együttmûködési szerzõdést kell kötnie. Ha valamilyen értéktárgyra bukkanna a kutatás közben, azt minden esetben be kell szolgáltatni az önkormányzatnak.
TESZÉRI
FOTÓ: ILLISZ



KERETESEK


Fûnyírónak álcázva

Az amatõr régészek számos módszert fejlesztettek ki, hogy álcázzák a fémkeresõt. Az egyik ravasz szerencsevadász például egy fûnyíróba építette be a mûszert. Egyik riválisa nem nézte jó szemmel, hogy az õ vadászterületére is bemerészkedett, így megfenyegette, ha nem távozik azonnal, bejelentést tesz ellene a rendõrségen. Végül megegyeztek, és közösen folytatták a kutatást az ígéretesnek tûnõ eszközzel. Egyszer azonban õrizetlenül hagyták az út szélén az elmés kis mûszert, és a lomizók ellopták. Bizonyára nagy volt a meglepetés, amikor az új gazdája megtalálta a fûnyíróban elrejtett mûszert, no meg a titkos fiókjában lapuló ékszereket, pénzérméket.

Gatyát le!

Két zsaru járõrözött alkonyatkor az egyik dél-balatoni strandon. Felfigyeltek egy alakra, aki éppen fémkeresõvel pásztázta a derékig érõ vizet. Felszólították, hogy hagyja abba a tevékenységét, és jöjjön ki a partra. Az illetõ nem éppen a legilledelmesebb szavakkal tudatta a rendõrökkel, hogy ha valamit akarnak, akkor jöjjenek be érte a vízbe. Bizonyára arra gondolt, hogy nem szívesen vizeznék be az egyenruhájukat. Az egyik rendõr szaván fogta a szerencsevadászt. Levetette a nadrágját, és a vízbe gázolt. Az engedetlenkedõ csuklóján hamarosan bilincs kattant, miután egy aranygyûrût és egy karperecet találtak nála, amelyeket az iszapból halászott ki. A lakásán tartott házkutatás során számos ékszer elõkerült, többségükre a felhívást követõen ráismertek gazdáik, akik a környezõ strandokon veszítették el õket.

 

forrás:

 

http://www.zsaru.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1758