Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Illegális régészek Oroszországban. Cikk3 (HVG)

2007.10.09
Nagyipari fosztogatás?


És valóban, kis csapatok, de összességében nagyipari méretekben fosztogatják a leghíresebb régészeti műemlékeket. Álljon itt legalább néhány jellemző példa: Dél-Oroszországban a szkíta kurgánok váltak az illegális ásatások célpontjaivá, a Volga felső folyásánál a kincskeresők a vaskori városokat fosztogatják, a Káma mentén a finn sírokat, míg a Fekete-tenger partján az ókori kriptákat rabolják rendszeresen. A régészek által készített illegális ásatások térképén világhírű történelmi emlékek találhatók. Olyan közismert középkori városok esnek a kincsvadászok áldozatául, mint Órjazany, Óladoga, Gnyezdovo, Beloozero - akik egy kicsit is érdeklődnek Oroszország történelme iránt, pontosan tudják, milyen fontos helyekről van szó.

 

Órjazany a Rjazanyi Fejedelemség fővárosa volt, Batu kán égette fel 1237-ben, ezért lakosai a tatár támadás előtt értékeik jelentős részét földbe rejtették - ezeket kutatják a „fekete régészek”, akik pénzérméket, arany- és ezüsttárgyakat, ékszereket találnak itt. Óladoga várost pedig éppen megalapításának 1250 éves évfordulóján lepték el a kincsvadászok: 2002 őszén a település nagy részét „megtisztították” a régészeti leletektől. Beloozero, az ősi orosz kolonializmus északkeleti kikötőjének földjéből XI-XIII. századi pecsétek tömegét vitték el, amelyek egykor olyan fontos dokumentumokon függtek, amelyeket a fejedelmi, illetve az egyházi adminisztráció adott ki, és a tudomány számára pótolhatatlan információkat tartalmazhattak.

- Végleg elveszítjük a lehetőségét annak, hogy rekonstruáljuk a régi Oroszország északi területein végbement politika történetét, de ugyanez vonatkozik a Novgorod és a Rosztov-Szuzdali fejedelemség közötti versengésre. Katasztrofális a helyzet a Szmolenszk alatt található híres gnyezdovszki régészeti együttes területén is, s ezért lehetetlenné vált az óorosz fejedelmi kíséret, a szláv-skandináv kapcsolatok, valamint a varég-görög kereskedelmi útvonalak tanulmányozása - mondja Markov igazgató.

Gnyezdovóban számtalan kézművességgel foglalkozó település létezett a IX-X. században, továbbá itt volt Kelet-Európa legnagyobb kurgántemetője a maga négyezer kurgánjával. Az itt feltárt leletek egykor az Állami Történeti Múzeum állományát gyarapították - ma pedig Igor, Szvjatoszlav és Vlagyimir korának legszebb alkotásai az új elit gyűjteményeibe vagy éppen külföldre kerülnek.

- A kincsvadászok azért figyeltek fel Gnyezdovóra, mert itt rengeteg skandináv ékszer és fegyver került elő, amelyekre nagy a piaci kereslet. Nézze csak meg, hogy a bolhapiacon milyen elképesztően szép állapotú tárgyakat árulnak a kereskedők! Persze ma már ők is ismerik az értéküket, így az árak is jóval komolyabbak, mint néhány évvel ezelőtt, amikor tíz és száz dollár között mindent meg lehetett venni, a kőbaltától egészen a szkíta tőrig - értékeli a helyzetet Gennagyij Afanaszjev régészprofesszor.

A rengeteg példa közül ki kell emelni egy olyat, amely minket, magyarokat is érint: a finnugor temetők Rjazany környékén és Mordvinföldön tömeges fosztogatás tárgyai. Ennek az a magyarázata, hogy az előkerülő művészien megformált tárgyak még egzotikusnak is számítanak, ugyanis semmi másra nem hasonlítanak, ez pedig növeli eladási esélyeiket. Egyébként a Perm környékén is több történelmi kort „kutatnak” a kincsrablók.

- A földi ásatásokat lassan követni fogják a víz alatti feltárások. Például a Finn-öbölben, ahol rengeteg vízi jármű tűnt el. Többek között az a hajó, amely a cár által az Egyesült Államoknak eladott Alaszkáért járó, a készpénzen túl fizetendő aranyrudakat szállította - vázolja a jövőt Andrej Kozlov irkutszki kincskereső. Majd hozzáteszi, hogy az öbölben mai ismereteik szerint - átszámítva - legalább 350 milliárd forintnyi kincs várja új gazdáját.

Erdélyi Péter 

Forrás:

http://hvg.hu/kultura.korszellem/20071009_regeszet_oroszorszag/page3.aspx