Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hazánk földjében valóságos fegyverarzenál rejtőzik

2008.03.06

Hazánk földjében valóságos fegyverarzenál rejtőzik



Az ősember kőbaltájától a várpalotai lőtéren éles bérlövészetet végzett NATO-katonák fel nem robbant páncéltörő rakétájáig hazánk földjében valóságos fegyverarzenál rejtőzik.

Olyan, amelyből a fiúk, apák és nagypapák szívesen birtokolnának egyet-mást. Fémkeresővel kutatják a fegyvereket, amiket gyakran a szántásnál, vagy az útépítésnél találnak. Szakértőnk leltárt készített, laikusoknak.

Mindeki tudja, hogy a kincset, régészeti leletet be kell jelenteni. A robbanásveszélyes XX-XXI. századi robbanó-eszközökről is értesíteni kell a rendőrséget, a tűzszerészeket, a katasztrófavédelmet vagy az önkormányzatot, és a hely megjelölése után meg kell akadályozni, hogy valaki óvatlanul hozzájuk érhessen.

A honvédség tűzszerész alakulata naponta kap értesítést, és a veszélyesség fokától - milyen eszközt találtak, és hol - függően mielőbb igyekeznek elszállítani, vagy felrobbantani. De előfordul, hogy mire odaérnek, a leletnek hűlt helye van.

Az utóbbi időben egyre kevesebb a katonaviselt személy, ezért gyakran azt sem tudják, mi az, amit találtak. Ezért is hasznos egy rövid hadianyag ismertető.

A bomba eredetileg ágyúból kilőtt és robbanó lövedéket, ágyúgolyót jelentett. A kifejezést túl széles értelemben használjuk, például pokolgép helyett is bombát mondunk. Az "igazi" a repülőgépről ledobott légibomba. Hengeres, az orrán tompa, a farok része végén kúpos acéltest. Az orrán olykor látható egy maroknyi elütő rész, sőt néha egy kis légcsavar is, ami a robbantó-időzítő szerkezet. Nagyon változatos méretű, a legnagyobb egy magas, testes férfiével, a legkisebb egy kisgyerek alkarjával azonos nagyságú. Tartalmazhat robbanó-, repesz-, gyújtó-, vagy gáztöltetet is.

A tüzérségi lövedékek elől hegyes, végükön kissé kúpos hengerek, általában férfi-alkar méretűek, az orrhegyük jól láthatóan elütő anyagú. Kívülről nem látni, hogy romboló, vagy repeszgránátok. Az átmérőjükkel - 105-ös, azaz tíz és fél centiméteres - jellemezhetők.

A fel nem használt lövedék végén ott a színesfémből készült hüvely, ami kétszeresre növeli a hosszát. A kilőttek hüvelye a fémgyűjtők kedvence, de sokan használják virágvázaként is, pedig azok sem veszélytelenek. Ide sorolhatók a kisebb, csak 2-3 centiméter átmérőjű gépágyú-lövedékek is, amelyek közül a használatlanok néha többedmagukkal egy fémtárban találhatók.

A vetett aknákat csőszerű aknavetőből lövik ki. Nagyon sok van még belőlük a földben. Áramvonalas formájúak, az összeszűkülő végükön sok kis, gyufásdoboz nagyságú irányító farok lemez van. Nagyságuk egy söröspalackétól a kétliteres üdítők üvegéig változik

A földbe telepített taposóaknák lapos fazék, doboz, vagy serpenyő alakúak és méretűek. Rendkívül veszélyesek, de szerencsére hazánkban már nem sok rejtőzhet belőlük.

A páncéltörő-rakéták a vetett aknákkal azonos méretűek, áramvonalasak és végükből olykor rövid rúd, vagy karcsú farok nyúlik hátra.

A kézifegyverek lövedékei a puska, gépkarabély, géppuska, pisztoly, forgópisztoly (revolver) és géppisztoly-golyók. Fő jellemzőjük a lövedék átmérője, például 7,62 mm. Lehetnek egyszerűek, vagy robbanóak. Méretük a babszemétől a golyóstolléig változik. A még használatlanok elöl hegyes, vagy tompa, színesfém, acél, esetleg ólom lövedéke színesfém hüvelyében szorosan ül. A már használtaknak egymástól nagyon távolra is kerülhet a lövedéke, magja, és a hüvelye, amelyek külön-külön is robbanásveszélyesek lehetnek. A géppisztoly-és puskalövedékek lehetnek tárban, dobban vagy szalagba töltve is.

A vaktöltényeknek nincs, vagy kartonszerű anyagból van a lövedéke. A riasztó- és gázpisztolyok töltényei rövidek, nincs fémmagjuk, s a mag színe jelzi a gáz minőségét.

Az apróvadra használatos sörétes vadászpuskák patronjainak töltete sok apró golyó. Ezek férfi hüvelykujj nagyságúak, végig hengeres burkolatuk kartonszerű, és elől is tompa. Feszegetve, vagy tűzbe dobva nagyon veszélyessé válhatnak.

Minden kilőtt lövedék hüvelyének színesfém talpán (az ágyúén csakúgy, mint a riasztópisztolyén) egy, a lövéskor oda csapódott gyújtószeg nyomaként kerek mélyedés jelzi, hogy már elsütötték. Ez azonban nem garancia arra, hogy a piszkált, üres hüvelyben nem maradt veszélyes robbanóanyag.

A kézigránátok sörösdoboz méretűek. Van kisebb, ami tojás alakú, nagyobb, aminek nyele is van, s olyan is, aminek a külseje bordázott és valamennyi rendkívül veszélyes.

A régóta nem használt harci eszközök robbanótöltetének anyaga a hosszú idő alatt megváltozhat, önrobbanóvá válhat. De a napvilágra kerülő anyaguk mérgező is. Ezért ismételten tanácsoljuk, hogy az ilyen "leleteket" senki se bolygassa! Ha a gyerekek ilyet említenek, a szülők ellenőrizzék a hírt, és jelentsék, hogy hol, mi rejlik a földben.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.