Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hadszíntérkutatás turistáknak

2008.08.31

Hadszíntérkutatás turistáknak

A "tapintható" zámolyi történelem

 Egyedülálló vállalkozásba kezdett Weimper Zoltán amatőr hadszíntérkutató: turistáknak kínál egy olyan történelmi időutazást, amelynek része a második világháború végén Zámoly környékén elpusztult majorságok közös kutatása is.

 

A most 33 éves híradástechnikus egy olyan idegenforgalmi vállalkozást igyekszik beindítani, ami alapvetően a had-színtérkutatásra épül.

A csataterek feltárásával idehaza elsősorban a Magyar Hadtudományi Társaság csata- és hadszíntérkutató szakosztálya foglalkozik. Bár külföldön a csatahelyszínek kutatására leginkább a "katonai hadirégészet" kifejezést használják, idehaza kerülik az archeológiával való azonosítást. Az első magyar hivatalos csatatérkutatást Mohácson ugyan még régészek vezették, manapság viszont a különböző katonai repülőgépek, tankok, hajók roncsainak, az egykori laktanyák, erődök, repterek romjainak, valamint a kiemelkedő csaták helyszíneinek a kutatásával elsősorban katonák és amatőr történészek foglalkoznak.

Mindez nem jelenti azt, hogy a hadszíntérkutatók ne végeznének komoly szakmai munkát.

- Semmi közünk azokhoz a detektorokkal felszerelt fémkereső csapatokhoz, amelyek fegyverek, lőszerek és fémhul-ladékok után kutatnak az egykori csatatereken - mondja Weimper Zoltán. - A hadszíntérkutató szakosztály tagjai az általuk választott témában részletes kutatási tervvel rendelkeznek, és a legfőbb céljuk, hogy kibővítsék, elmélyítsék az adott történelmi eseményről addig rendelkezésre álló ismereteket. Ami a gyakorlatban nem csak a csatatér feltárását, hanem a levéltári gyűjtőmunkát, a történeti források megismerését, valamint a túlélőkkel készített interjúkat is magában foglalja.

Zámoly és környéke a második világháború idején csaknem két hónapig volt hadműveleti terület, a falu 1944 decembere és 1945 márciusa között felváltva tizenhétszer került a német, illetve a szovjet hadsereg kezére, miközben a teljes lakosságot kitelepítették. A front elvonultával több ezer halottat, 300 kilőtt páncélost és harminc repülőroncsot találtak a környéken.

Az elmúlt évek kutatómunkájának eredményeiből Weimper Zoltán eddig már kétszer rendezett időszaki kiállítást Zámolyon. A jelenleg 2100 lakosú falu második világháborús szenvedéseit megörökítő legutóbbi tárlatot 1500-an nézték meg. A kiállításon a korabeli dokumentumok, fényképek, térképek mellett bemutatták azokat a fegyvereket, lőszereket, lőszerhüvelyeket, sisakokat, a tábori élet kellékeit, amelyeket Weimper Zoltán és segítői találtak a Zámoly környéki egykori hadszíntéren.

- Az elmúlt időszakban a szakosztály tagjaival évente kétszer tartottunk egyhetes terepkutatást - mondja Weimper Zoltán. - Az egyik ilyen alkalommal jutott az eszembe, hogy a csatatérkutatásra idegenforgalmi szolgáltatást is lehetne építeni. A hadszíntéren folyó feltárásra persze nem lehet turistákat bevinni, hiszen azokat külön engedély alapján csak a szakosztály tagjai végezhetik, ráadásul minden alkalommal tűzszerész is jön velünk, az egykori lövészárkokban ugyanis bármikor találhatunk fel nem robbant lőszereket, gránátokat. A látogatók a szorosan vett csatatérkutatásnak csak az eredményeivel találkoznának egy állandó kiállítás keretében, ugyanakkor a feltárás módszereit, a keresés izgalmát bárki saját maga is megtapasztalhatná a Zámoly környéki egykori majorságok kutatásakor.

A világháborús csatában számos olyan Zámoly melletti majorság vált romhalmazzá, amelyet később már nem állítottak helyre. Weimper Zoltán tervei szerint a turisták aktívan részt vehetnek majd ezeknek a cselédségi épületeknek - a Gyula-, a Borbála- és a Mária-majornak - a feltárásában, megtisztításában.

- Már készül a zámolyi önkormányzattal közös pályázatunk, amit Tapintható történelem címen nyújtunk majd be egy komplex turisztikai projekt kialakítására - mondja a hadszíntérkutató. - Ebben szerepel a helyi hadszíntérkutatás eredményeit feldolgozó állandó hadtörténeti kiállítás létrehozása, egy új közösségi ház kialakítása a kétszáz éves, felújításra szoruló zámolyi magtár épületében, valamint új turisztikai szolgáltatásként a kalandtúraként is felfogható majorságkutatás megszervezése.

Weimper Zoltán nem kis kockázatot vállalt a terve megvalósításáért.

- Eddig már több millió forintot öltem az előkészületekbe, de hasznom csak akkor lesz a dologból, ha tényleg jönnek majd a turisták - mondja Weimper Zoltán. - Igazából nem félek. Biztos vagyok abban, hogy az emberek kíváncsiak a hadszíntérkutatásra.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

birs@bredband.bet

(SZABÒ ISTVÀN, 2011.05.29 02:19)

szivesen eljönnék egy szafarira !!!

stefan.skottvik@perimed.se

(Stefan Skottvik ( sz: Szabó István ), 2010.04.27 15:21)

Szép jónapot !
1943 májusában születtem Sárkeresztesen.
15 éves koromig a faluban éltem, jobban ismertem a határ zegét-zugát mint a tenyeremet. Sokat tudnék mesélni az 1944-es idökröl is...
20 éves voltam mikor végleg elhagytam Keresztest és Magyarországot. ( azóta föleg Svédországban élek ) Hamarosan végleg nyugdijba vonulok, nagy álmom, egyszer egy olyan szakemberrel, mint Weimper úr átbarangolni a régi tájat, a zámolyi úttól a mohai bekötöútig, a bolgárkertésztöl az almási útig... Hogyan lehetne ezt megszervezni...?!
Elöre is nagyon megköszönném, ha Weimper úrral, avagy kollégáival sikerülne kapcsolatot teremteni.
Tisztelettel:
Stefan Skottvik