Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Google-űrfelvételen látta meg az eltűnt csongrádi várat

2007.12.26

Google-űrfelvételen látta meg az eltűnt csongrádi várat

Hozzászólok!

 

Korom András

2007.12.26. 19:03

Értékelem a cikket!

Csongrád - A tatárjárás idején megsemmisült csongrádi földvárat vélte felfedezni a Google-űrfelvételen a szentesi Kováts Levente. A nyugalmazott biológia–földrajz szakos tanár húsz éve kutatja, hol lehetett az erődítmény. Szabó János szentesi régész szerint a pedagógusnak akár igaza is lehet.

Húsz éve érdekli a Szentesen élő, de Csongrádról elszármazott Kováts Levente nyugalmazott biológia–földrajz szakos pedagógust a csongrádi vár holléte. A Körös-parti település nevét is az egykori erődítményről kapta, mégpedig akkor, amikor a földvár még a dunai bolgár birodalom északi védőbástyája volt. Az erődítmény nyomaira – hiába keresik több mint száz esztendeje – senki sem bukkant. Pedig a korabeli térképek beszédesen mutatják hollétét.


Nagyobb térképre váltás



– Mindig izgatott, hol lehetett, ezért utánaolvasgattam, megnéztem régi térképészeti könyvekben. Annyi biztos, az erődítmény a tatárjáráskor elpusztult, s csak a török veszély hírére építtette újjá Zsigmond király. Az erődítményt a XVI. század előtti térképeken a Tisza bal partjára, azaz a Szentes felőli oldalra rajzolták. Az 1700-as évektől azonban már a Tisza jobb, azaz csongrádi oldalára tették a katonai térképészek – avatott be a rejtélyt csak fokozó részletekbe Kováts Levente. Elmesélte, hogy az egyik barátja számítógépét látván jutott eszébe, hogy a városkörnyék Google Earth-ön megtalálható űrfotóján is keresgélnie kellene. Meg is lelt valamit, ami a vár nyoma lehet. A terepen pedig talált cserepeket, Árpád-kori bográcsdarabot, illetve egy vasból készült öntőkanalat. Ez utóbbi keltette fel Szabó János, a szentesi Koszta József Múzeum régésze figyelmét is.


– Többen is voltak már, akik úgy vélték megtalálták az egykori erődítmény nyomát – mondta lapunknak Szabó János. – Azt, hogy a mostani felfedezés valóban azt rejti-e, csak akkor lehet bebizonyítani, ha egy-két éven belül elvégezzük a terület vizsgálatát. Előfordulhat azonban, hogy hosszabb ideig kell várni, ha ugyanis hozzáfognak a csongrádi elkerülő út, illetve az M43-as megépítéséhez, akkor az ezt megelőző feltárás elsőbbséget élvez.

Az erődítmény sorsa

A monda szerint 896-ban Árpád fejedelem Alpárnál aratott döntő győzelmet a területet birtokló bolgár, szláv fejedelem felett, majd elfoglalta a Tisza és a Körös találkozásánál álló földvárat, a dunai bolgár birodalom északi bástyáját. A várat a Bor-Kalán nemzetségtől I. István vette át, s a város a hasonló nevű megye székhelye lett. Az 1075-ben alapított Garamszentbenedeki Apátság alapítólevele szerint Csongrád abban az időben már fallal védett város volt. A fejlődésnek a tatárjárás vetett véget.

Szabó János is megerősítette: a török kor előtti térképek a csongrádi várat valóban a Tisza szentesi oldalán ábrázolják. A törökök viszont a mai Csongrádon, azaz a másik parton alakítottak ki erősséget, valahol a mai Öregvár környékén.

– Az űrfelvételen tényleg látszik ott valami, a helyszínen is szép számmal találtunk szórványleleteket. Az is biztosnak látszik, hogy ott komoly település állhatott egykoron, s az sem kizárható, hogy az a csongrádi vár vagy egy bronzkori erődített hely lehetett. A kérdésre azonban csak az előzetes műszeres vizsgálatok, illetve a majdani ásatás adhat végleges választ – tette hozzá Szabó.

A szentesi tanár nekünk sem árulta el fölfedezése pontos helyét, attól tartva, hogy a kincsvadászok szétdúlják a területet még a régészeti feltárás előtt. 

 

Forrás:

http://www.delmagyar.hu/csongrad_hirek/google-urfelvetelen_latta_meg_az_eltunt_csongradi_varat/2041939