Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ezrek fosztogatják az ország ásatási helyeit

2008.07.26

Ezrek fosztogatják az ország ásatási helyeit

Versenyfutás alakult ki az amatőr kincsvadászok és a valódi leletmentő régészek között. Bár a nagyszabású építkezéseknél ellenőrzik, hogy rejt-e valamit a föld, a Seuso-kincsek példája mutatja, hogy mit veszíthet egy ország a feketén régészkedők miatt. (Magánhangzó)

 

Régészeti vadorzók ezrei fosztogatják manapság is az ország ásatási helyeit. Elfogásuk leggyakrabban a véletlennek köszönhető. A közelmúltban egy V. századi ékszerekkel seftelő, magát amatőr régésznek nevező férfit kaptak el. Az effajta tolvajláshoz sok mindenre nincs is szükség, egy könnyen hozzáférhető régészeti térkép, egy sokfelé kapható fémkereső és egy csekély szerencse már elegendő. Magyarország ugyanis nagyon gazdag régészeti kincsekben, mert földrajzilag olyan területen fekszik, ahol különböző, keletről illetve nyugatról érkező kultúrák találkoztak, és az itt átvonuló, hosszabb, rövidebb ideig itt tartózkodó népcsoportok hátrahagyták az emlékanyagaikat.

Vollák Katalin, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal régészeti és műtárgy felügyelője szerint a magukat amatőr régészeknek nevező emberek tevékenységével az a probléma, hogy azzal, hogy a fémleleteket kiemelik az eredeti történeti környezetükből, megszüntetik ezek hitelességét, elvonják a tudományos információt és rongálják a régészeti lelőhelyeket is. Ezeknek az embereknek a tevékenységét egy 2005-ös törvénymódosítás szerint a hivatalban dolgozó régészfelügyelők a természetvédelmi őrökkel együtt ellenőrizhetik a különböző területeken. Mivel szisztematikus ellenőrzés nincs, ezért minden esetet nem lehet felderíteni, de olykor azért hallani egy-egy nagyobb fogásról a rendőrség és a határőrség munkájának köszönhetően. Nemrégiben például a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai fogtak el egy férfit, aki V. századi ékszereket próbált meg eladni. A felderített esetek száma azonban még mindig nagyon kevés ahhoz képest, ahány értékes leletet visznek ki az országból, sőt Vollák Katalin olyan esetekről is hallott már, amikor külföldi turistáknak szerveztek fémkeresős estéket. Az amatőr kincskeresők által talált ékszereket, használati tárgyakat elvileg nem lehet átvenni és aztán áruba bocsátani, mert az orgazdaságnak számít.

Ha az építkezések szabályosak, akkor szerződést lehet kötni a beruházóval egy megelőző feltárásra, így pedig sok régészeti lelet menthető meg. Az utóbbi évek nagyszabású építkezései nagy fellendülést hoztak a régészeti szakmának, hiszen korábban ilyen nagy felületű feltárásokat nem végezhettek. A több ezer négyzetméteres területekkel nem csak a tárgyak mennyisége nőtt, de sokkal értékelhetőbbek is lettek a leletek. A megtalált tárgyak sorsa már komplikáltabb, mert a törvényben ugyan benne van, hogy a beruházó a feltárási költségekkel együtt köteles a raktározás költségeit is finanszírozni, de például a Nemzeti Autópálya Rt. ezt egyszerűen nem ismerni el, úgyhogy egyelőre a megyei múzeumokban halmozódnak a leletek.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.