Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elkaszált zalaköveskúti leletegyüttes

2011.02.04

Elkaszált zalaköveskúti leletegyüttes 

A becsületes megtaláló potom ezer forint jutalmat kért, mire azt a barátságtalan választ kapta: örüljön, hogy nem jelentik fel

 
 

Különös kalandba keveredett Tolnai István zalaköveskúti gazda. Bérelt földjén szántogatva egy halom rozsdás vasra bukkant, s utóbb kiderült, hogy mezőgazdasági szerszámok, amelyeket úgy ezerhatszáz éve rejtett el egy földműves. A leletegyüttesben van olyan kasza is, amely ismeretlen Pannónia területén. Tolnai, aki szabad idejében fémkeresőzik is, a tárgyakat leadta Keszthelyen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irodájánál, majd hosszas levelezgetés és utánajárás után elismervényt kapott értük. Bejelentette, hogy a törvény alapján igényt tart a megtalálót illető jutalomra: jelképes ezer forintot kért, mire fenyegető levelet kapott, miszerint örüljön, hogy nem jelentik föl lelőhelyrongálásért.

Tolnai István: Ez a föld valaha a családunké volt. Eladtuk, majd visszabéreltük. A lelőhelyet anno én szántottam szét...

Különleges, az időgép feltalálását bizonyító dokumentumot mutatott nekünk a minap Tolnai István zalaköveskúti gazda: a hivatalos feljegyzést dátuma szerint december 7-én vették föl a hosszú nevű Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának Nyugat-dunántúli Irodája (VMK KÖI) hivatalos helyiségében. A papír szerint történetünk főhőse e napon, e „büróban” huszonkilenc darab régészeti korú fémtárgyat, valamint egy kerámiatöredéket adott le. Mindez nagyon szép is lehetne, ha a kormányhivatal december előtt már felállt volna. De mivel az csak január elsejétől „él”, így két dologra tudunk gondolni: vagy visszadátumozták, ami mindenképpen furcsa eljárás egy hivataltól, vagy a fentebb említett időgép feltalálását bizonyítja. Az ügyben természetesen megpróbáltuk elérni a VMK KÖI Szombathelyen székelő megbízott irodavezetőjét, Fülöp Endre Norbertet is, ám lapzártánkig nem jártunk sikerrel.

„Ilyet még nem láttam, hallottam. A polgárok által jószándékúan leadott régészeti leleteket tételesen szokás átvenni, nem így, summázva. Természetesen elképzelhető, hogy a KÖI-től a területileg illetékes Balatoni Múzeum majd pontos listán kapja meg a tárgyakat” – mondta lapunknak az Aquincumi Múzeum egyik nevének elhallgatását kérő régésze. Egyben azt is elárulta, értesült már az esetről, fényképen látta a leleteket, s izgalommal várja a „személyes találkozást”, ugyanis a napvilágra került kasza ismeretlen Pannónia területén. Az ügy aktuális állásáról a Balatoni Múzeum igazgatóját, Havasi Bálintot is szerettük volna megszólaltatni, ám kollégái többszöri érdeklődésünkre sem tudták kapcsolni.

„Ez a föld valaha a családunké volt. Eladtuk, majd visszabéreltük. A lelőhelyet anno én szántottam szét, így kerültek elő a »vasak«. Az, hogy szabadidőmben fémkeresőzök is, a történetben mellékszál” – mondta lapunknak Tolnai István. A napvilágra jött rozsdás kacatokról az állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkozó férfi első pillantásra megállapította, hogy azokat egy hozzá hasonszőrű ember temette el. Mivel rendszeresen megmutatja – és ha igénylik, leadja – az általa talált tárgyakat a múzeumnak, most is így tett. Lefotózta és elküldte, mire a szakemberek megállapították, hogy római kori kaszáról, ekepapucsról és egyéb, a mezei munkát segítő eszközökről van szó. Gazdájuk úgy ezerhatszáz-ezerhétszáz esztendeje rejthette el a szerszámokat.

A történet amúgy az ősszel indult. „Mint becsületes megtaláló, ezer forint jutalmat kértem. Az erről szóló levelemre, elég barátságtalanul, azt a választ kaptam, örüljek, hogy nem foglaltak le mindent, és nem jelentenek föl lelőhelyrongálásért” – mesélte Tolnai István, s hozzá fűzte néhány kalandját. – Nem is oly rég bevittem a Balatoni Múzeumba egy köves gyűrűt, meg pár érmét. Apró dolgok ezek, amelyeket minden esetben leadok. Ha már ott jártam, rákérdeztem a vasakra is. Kiderült, a múzeum­igazgató nincs bent, a specialista régész Budapesten tárgyaláson ül, és a telefonszáma nem adható ki.” Azt felelték Tolnainak, ha akarja, otthagyhatja a szerszámokat, de a múzeum anyagi okokból télre valószínűleg bezár, a dolgozókat pedig fizetés nélküli szabadságra küldik, így vélhe­tően nem lesz, aki restaurálja azokat, s különben is, már rendelkeznek efféle darabokkal. „Természetesen nem hagytam ott nekik semmit” – mondta Tolnai István.

„Sokféle nézet létezik a fémkeresőzéssel kapcsolatban. Valamelyik régész kategorikusan tiltaná, de van, aki keretek között engedélyezné, mások pedig úgy vélik, együtt kell működni a detektorosokkal, lévén ez még mindig jobb megoldás, mint ha elvadítják őket, s minden talált leletüket elhallgatják, külföldre viszik” – mondta a férfi. Hozzátette, mivel a történet borítékolhatóan nem ér véget egyhamar, hallunk még róla.


Egy becsületes megtaláló

Tízmillió forintos jutalmat adott a nemzeti kulturális örökség minisztere 2002. október 4-én az Újfehértón talált numizmatikai kincsek bejelentőinek. Polonkai András és felesége áprilisban kertásás közben bukkant rá a hatvannégy darab középkori-koraújkori aranypénzre, amelyeket bevittek a nyíregyházi Jósa András Múzeumba. A régészek még aznap kivonultak a helyszínre, s további negyvennégy érmét leltek, majd folytatták az ásatást, s három nap alatt összesen 260 aranypénz került napvilágra. Az együttes hetvenöt négyzetméteren volt szétszóródva. Az igazi ritkaságokat tartalmazó aranykincs értékét 2002-ben százmillió forintra becsülték. Legkorábbi darabja Luxemburgi Zsigmond király (1387–1437) korából való, a legkésőbbit pedig 1684-ben, I. Lipót uralkodásának idejében verték.


Ők nem egyenes úton jártak

Kincskereső hobbirégészt fogtak el tavaly februárban Barabásnál, a magyar–ukrán határ közelében a rendőrök. A fémdetektorral kutakodó férfi kulturális javaknak számító leleteket tulajdonított el régészeti lelőhelynek számító területről. Az eljárásba bevont szakértő utólagos megállapítása szerint a nála talált érmék és más tárgyak közül több tucat 1711 előttről származik. Az ötvenéves, vásárosnaményi „kutatót” kulturális javak ellopásával és régészeti lelőhely rongálásával gyanúsítja a rendőrség. Egy másik férfit tavaly akkor értek tetten, amikor éppen értékesíteni akarta leleteit. Ő szarmata kori aranyakat óhajtott elpasszolni, amelyeket állítása szerint a Börzsönyben ásott elő. Tizenegy éve egy volt traktoros bukott le Ártándnál, amikor félszáz darabos bizánci ezüst étkészlettel igyekezett kifelé az országból.


Mit mond a jogszabály?

A 2001. évi LXIV., a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály szerint régészeti leletnek számít a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva – ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn. Régészeti örökségnek számít az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. Mindez azt jelenti, hogy minden, manapság felbukkanó, de 1711 előtt földbe került tárgy régészeti leletnek számít, s mint ilyen, az államé.


Ami jár és ami nem

A törvény szerint a becsületes megtalálót jutalom illeti. Az említett törvény Az örökségvédelem pénzügyi eszközeinek felhasználása című fejezetének 81. paragrafusa szól erről. A G pont szerint a forrásokat a régészeti emlék vagy lelet felfedezőjének jutalmazására is fel lehet használni. A sajnos roppant elvétve alkalmazott gyakorlat szerint a becsérték öt, legfeljebb tíz százaléka illeti a polgárt, ha becsületes. De ehhez sem egyszerűen juthat hozzá, csak hosszas jogi procedúrák után. A jelenleg alkalmazott módszer nem kimondottan „felhasználóbarát”, és éppen a korrektség ellen hat. Igaz az is, hogy a régészeti korokban járatlan embereket nagyon könnyű becsapni, így gyakorta csak a töredékét kapják a nepperektől annak az értéknek, ami amúgy megilletné őket. Tárgyat a találó nem tarthat meg – legalábbis hivatalosan.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.