Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Detektoros kincskeresők

2008.03.06

Detektoros kincskeresők

Adony térségében hatalmas sírköveket emeltek ki tavaly a Dunából, Kaposvárott több ezer tárgyból álló, illegálisan begyűjtött leletanyagot foglalt le a rendőrség. A detektoros fémkeresővel felszerelkezett emberek számolatlanul szedik ki a földből az ókori érméket - mindezt illegálisan teszik, hiszen a hazai jogszabályok szerint régészeti leletek után kizárólag szakképzett emberek kutathatnak.

A közelmúltban bírósági eljárás indult egy középkori kőfal körülásása miatt a paksi bíróságon. A Tolna megyei Harcon ismeretlenek kutatószelvényt ástak egy bronzkori lelőhelyen, az így megbolygatott területről régészeti emlékeket vittek el - tájékoztatta lapunkat Virágos Gábor, a Kulturális Örökség Igazgatósága pécsi területi kirendeltségének vezetője. A régészeti lelőhelyek módszeres fosztogatása nem új keletű jelenség, hiszen - mint azt Wollák Katalin, a Kulturális Örökség Igazgatósága helyettes vezetője elmondta - például a Zamárdi mellett található, négy-hatezer sírt tartalmazó avar temetőt évszázadok óta bolygatják a kincskeresők.

Hazánkban csak a szakképzett régészek áshatnak, ők is csak abban az esetben, ha nyilatkozatuk van arról, hogy egy intézmény befogadja a leleteket. Ennek ellenére nagyon sokan élnek hivatásszerűen a régészeti lelőhelyek kirablásából.

Becslések szerint az országban százezer lelőhely lehet, ezek mindegyikét képtelenség megvédeni. A leleményesek külföldön adják el értékes anyagaikat. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a közelmúltban például tízmillió forintot ajánlott fel annak, aki bebizonyítja, hogy a nevezetes Seuso-kincsek Magyarországon kerültek elő a földből.

Wollák Katalin elmondta, a fémdetektorok harminc centimétertől többméteres mélységig kimutatják a fémtárgyakat. Egyes osztrák kereskedők úgy hirdetik detektoraikat, hogy vevőik régészeti lelettel is törleszthetik a berendezés árát. A szakember szerint, mivel itthon tiltott a leletkereskedelem, a tárgyak nyolcvan százaléka külföldön talál gazdára. Az évente "kitermelt" leletmennyiségről, éppen az ágazat illegális volta miatt, nincs korrekt összesítés.

Azt sem tartják nyilván, hogy mezőgazdasági munkák során mit vet ki a föld, az igazgatóhelyettes szerint azonban gyakori jelenségről van szó. (Természetesen ezen az úton is kerülnek régiségek az illegális kereskedelembe, ám ennek nagyságrendje szakértői becslések szerint nem jelentős). Ilyenkor a helyes eljárás a helyi múzeum vagy a jegyző értesítése. Az értékes lelet megtalálója jutalomra, és - ha a mentés során a termésben kár esett - kártérítésre számíthat.

Egy-egy fontos és megtartandó épületmaradvány előkerülése jelentős többletköltséggel jár a területen építkezni óhajtó beruházók számára. Ezért aztán nem mindig a régészek kívánságainak megfelelően járnak el a régi korok emlékeivel. Bencze Zoltán, a Budapesti Történeti Múzeum középkori osztályának vezetője a közelmúltból a Medve utcai esetet véli a legsúlyosabbnak. Itt, a budai Vár tövében, a Medve utca és Vitéz utca sarkán a régészek egy minaret alapját tárták fel. A maradványt védetté nyilvánították, a telken lakóházat építő beruházó azonban eldózeroltatta. Az ügy bíróság elé került, a tulajdonost szabadságvesztésre ítélték. A régész szerint a beruházók egyre gyakrabban próbálnak kibújni a feltárási kötelezettség alól, vagy igyekeznek lealkudni az ásatási költségeket. Egyesek megpróbálják kivárni a régészeti törvény módosítását, ami valószínűleg enyhíti majd az építtetők kötelezettségeit.

Vukán Béla alezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága vagyon- és műkincsvédelmi alosztályvezetője elmondta, kis ügyességgel a felszín közelében rejtőző emlékek a fémdetektorokkal könnyen azonosíthatók. A legtöbb detektoros, alighanem a római provincia emlékei miatt, Fejér, Somogy, illetve Győr-Moson-Sopron megyében dolgozik. A törvény szerint a földben rejlő értékek az állam tulajdonát képezik. Ha valaki talál egy érmét vagy egy szobrot, azt nyolc napon belül be kell szolgáltatnia. Az alezredes szerint azonban, ha csak nem érik tetten a szorgoskodókat, nehéz bizonyítani a tárgyak eredetét. Napjainkban a római kori emlékek számítanak különösen kurrens portékának. Megtudtuk, a legnagyobb hasznot a régészeti leletek felvásárlói zsebelik be.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

vilány

(tocke, 2011.01.02 12:07)

mértnem engedik hogy amuzeomoknak keresenek a hobikeresősk evel az álamis joljárna