Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az évszázad régészeti lelete

2008.02.21

Az évszázad régészeti lelete

2005-02-21 12:00:00

Most már az összes kellék együtt van ahhoz, hogy a történetből Hollywoodban filmet csináljanak: az évszázad régészeti lelete, elvetemült bűnözők, titkos nyomozás, bravúros rendőri rajtaütés, okos tudósok, lelkesült újságcikkek és kíváncsi közemberek, ünneplés, majd a csavar a történetben: jön valaki, aki belerondít a happy endbe.

 

Hogy a közepén kezdjem: 2002-ben Baselben a svájci és a német rendőrség műkincskereskedőnek álcázott egységei lebuktattak két német állampolgárt, aki 32 ezer márkáért szívesen túladott volna egy 32 cm átmérőjű bronzkorongon, amelyen aranyberakások vannak. Ezek a Napot, Holdat, a csillagokat, köztük - mint később kiderült - a Fiastyúk csillagképet ábrázolják. Akciós alapon még két aranydíszítéses bronzkard is járt a koronghoz. A történet teljességéhez a rendőrség, illetve a bíróság a maga részéről börtön-, illetve pénzbüntetéssel járult hozzá.

A korongról ugyanis kiderült, hogy 3600 éves, és a világon az első teljes égboltábrázolásnak tekinthető. A rablók, akik fémdetektorral bukkantak rá a leletre a németországi Szász-Anhalt tartománybeli Nebra város mellett, maguk se gondolták volna 1999-ben, hogy milyen fontos dolgot találtak. És ahol találták, ott meg valószínűleg a világ legrégebbi csillagvizsgálójának maradványai vannak. A régészek, csillagászok időközben megállapították, hogy a korong két átellenes szélén levő aranyívek a napkelték és napnyugták éves vándorlását mutatják, éppen a hely földrajzi adottságainak megfelelően, s aki 3600 évvel ezelőtt itt a korongot a kezében tartotta, meg tudta mondani a téli, illetve a nyári napforduló idejét.

A leletet azóta restaurálták és tavaly októberben kiállították a hallei múzeumban. Azóta már százezrek látták. A szakma olyan jelentős tárgynak tartja, hogy már javasolták is a világ kulturális örökségébe. Csakhogy a történetnek itt nincs vége, jött ugyanis egy bizonyos Peter Schauer, aki azt állítja, hogy a korong egy nagyon gyenge hamisítvány. Az állításnak ad némi komolyságot, hogy az illető a regensburgi egyetem bronzkorral foglalkozó tanszékvezető professzora, furcsa viszont, hogy a véleményét nem szakcikkekben, nem szakmai fórumokon hangoztatja, hanem a napi sajtóban - és a tárgyalóteremben. Ő volt ugyanis a vádlottak által felkért egyik szakértő. A korongot egyébként még nem látta, de nincs is szüksége rá, mondta, elég a jó minőségű fénykép is. Ennek alapján is állíthatja, hogy az a 19. században készülhetett, annyi a gyanús momentum: például hiányzik az ilyenkor megszokott patina, meg hogy harapófogó-nyomok vannak rajta.

Mindezt azonban cáfolják a már elvégzett természettudományos vizsgálatok. Igaz, a fémek korát nem nagyon lehet meghatározni, de ennek ellenére rajta kívül mindenki valódinak tartja a leletet. Schauer professzor szerint a kardokkal sincs minden rendben, bronzkoriak ugyan, viszont nem Nebra mellől származnak, szakmai körökben ugyanis ismert, hogy a feltételezett megtalálásuk idején a leírások szerint szakasztott két ilyen Magyarországról származó kardot ajánlgattak megvételre.

Most a napokban nagyszerű alkalom kínálkozna a szakmai vitára, mert nagyszabású bronzkori konferencia kezdődött Németországban. Schauer professzor azonban nem lesz ott. Annyit azonban elmondott a sajtónak, hogy szerinte a Nebrai korongot arra akarják felhasználni, hogy Szász-Anhalt tartományt Mezopotámia kulturális örökségének szintjére emelhessék, és élvezzék azt az 5 millió eurót, amit ennek fejében a világ legnagyobb bronzkori kutatási programjára kibuliztak maguknak. A programról pedig a megelőlegezett szakmai véleménye: úgyse jön ki belőle semmi. Egy biztos: nagyon nem mindegy, hogy kinek lesz igaza.

Forrás: Magyar Rádió

http://www.karpatinfo.net/modules.php?name=News&file=article&sid=16903

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.