Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Akcióban a balatoni roncskutató

2008.01.11

Akcióban a balatoni roncskutató

 
megjelent: 2002.05.03 | forrás:Népszabadság | Balatonlelle
 

Az Il?2-es szovjet csatarepülő a második világháború végén zuhant a Balaton északi partján egy mocsárba. A gép személyzetének maradványait a 70-es években kiemelték ugyan, de a balatonlellei búvár, Bruckner János szerint a gépen maradt a teljes fegyverzet: lőszerek és bombák.

Egy nádas közepében
? Ezzel a géppel az a legnagyobb baj, hogy szivárog belőle az olaj, az üzemanyag ? mondja Bruckner János. ? Sokat tesznek is a szakemberek a Balaton vízvédelme érdekében, hát akkor ezekre a második világháborús repülőgéproncsokra is oda kellene figyelni, mert komoly szennyezést okozhatnak egy-egy területen. Azt is tudom, hogy az északi part nádasai nincsenek jó állapotban, pusztulnak. Ez a repülő pedig éppen egy nádas közepébe fúródott, úgy öt méter mélyen. Amikor legutóbb a helyszínen jártunk már egészen felemelkedett, most alig 70 centi víz borítja, ami két okból sem szerencsés, egyrészt azért, mert learatták körülötte a nádat és fel is gyújtották a területet, ám csodával határos módon a gépig nem jutottak el a lángok, belegondolni is rossz, mi történhetett volna. A másik dolog, ami sürgeti a roncs kiemelését, hogyha egyszer csak magától felszínre kerül, beláthatatlan következményei lesznek. Akárki megtalálhatja a robbanóanyagokkal teli repülőt és ezeknél már nem lehet tudni, hogy mi kell ahhoz, hogy felrobbanjanak.
A gépen eredetileg 650 kiló lőszer és legalább 15 páncéltörő bomba volt. Szép nagy kráter keletkezne a nádas helyén és úgy 300 méteres körben ölnének a repeszek.
Bruckner úr megkereste annak a településnek a polgármesterét, amelyiknek a területén rátaláltak a lezuhant repülőgépre, annyit ígért, hogy kimegy a kutatókkal a roncshoz, és aztán majd meglátják mit tehetnek.
? A polgármester urat nem tette boldoggá a hír ? folytatja a balatoni búvár ? az ilyen esetekben mindig megijednek a tóparti önkormányzatok. Rögtön felmerül bennük a gondolat, ha ez a sajtó tudomására jut, akkor azt a településre egy életre rányomná bélyegét a veszély emléke. Nehéz helyzet, mert télen, amikor nincsenek turisták, mi sem tudunk dolgozni a hideg és a fagy miatt.

A halászok szóltak
A csatarepülőnek egyelőre bizonytalan a sorsa. Bruckner János hat szervhez juttatta el levelét, amelyekben engedélyeket és támogatást próbált szerezni a roncs kiemeléséhez. A búvárnak már jócskán van tapasztalata abban, hogy mennyi nehézséggel jár az, hogy végül napvilágra kerüljenek a második világháború máig hullámsírban pihenő repülőgépei, mivel már három ilyen akció résztvevője és szervezője is volt. Nem elegendő csupán a hivatalos engedélyek beszerzése, komoly apparátus is kell: búvárok, tűzszerészek, szakértők. Szükség van a Balatoni Vízügyi Kirendeltség eszköztárára is, nélkülük meg sem lehetne mozdítani a roncsot. Ehhez azonban természetesen pénz kell, Bruckner János kalkulációja szerint a mocsárba fúródott Il?2-es kiemeléséhez kilencmillió forint szükséges. Enynyi pénzt viszont csak akkor ad az állam, ha a gép bizonyíthatóan ártalmas a környezetére vagy hajózási akadályt jelent.
A balatonlellei búvár évek óta kutat repülőgéproncsok után a tóban. Eleinte történelmi ismereteire és levéltári böngészéseire hagyatkozva kezdett keresgélni, majd, amikor megismerték a halászok, a vízi rendőrök, halőrök és hajósok egyre többen keresték meg közülük azzal, hogy hol és mikor akadtak meg valamiben, ami akár repülőgép is lehet. Később olyan emberekkel is felvette a kapcsolatot, akik szemtanúi voltak a légi csatáknak, és még emlékeztek arra, hová zuhantak a gépek. A megszállott búvár, így amint egy kicsit jobbra fordul az idő, már térképei alapján kutat a tóban.
? Nehezebb megtalálni valamit a Balatonban, mint egy szép áttetsző tengervízben ? folytatja Bruckner úr. ? Általában az orromig sem látok a mélyben, így ki kellett fejlesztenem azt a képességemet, hogy tapogatással pontosan meg tudjam határozni a repülőgép típusát. Ez nekem azért lehetett könnyebb, mert mielőtt búvárkodni kezdtem, már régóta repültem, és szenvedélyesen szerettem a gépeket.

Veszélyesek lehetnek
A búvár eddig 67 repülőgéproncsot fedezett fel a Balatonban, szerinte egyenlőre az előbb említett szovjet gép és egy másik a déli part közelében vízbe zuhant repülő jelent közvetlen veszélyt. A többi roncs a strandoktól távol és a mély vízben fekszik, ezért a hajókban nem tehetnek kárt.
? Egyelőre ezek senkinek sem okoznak problémát ? mondja Bruckner János. ? Ám félő, hogy 5-10 éven belül már miattuk sem lehetünk nyugodtak. A gépek jellemzően a teljes fegyverzetükkel zuhantak a vízbe, a rajtuk lévő robbanóanyag lassan kikristályosodik és akkor már bármilyen apró hatástól felrobbanhatnak a bombák.
A roncskutató szerint az lenne a legjobb, ha minél gyorsabban kiemelnének minden roncsot a tóból, ehhez azonban sok pénz kellene. Külföldről gyűjtők már jelentkeztek, hogy finanszíroznák néhány egyedülálló darab felszínre hozását, de természetesen ők csak akkor adnák a pénzt, ha haza is vihetnék a gép maradványait.
? A repülőket sajnos nem lehet kivinni az országból ? tájékoztat a búvár. ? A múzeumi törvény értelmében ezek a roncsok a magyar állam tulajdonát képezik és még csak arra sincs lehetőség, hogy bárki megvásárolja őket.
Bruckner János és barátai ennek ellenére továbbra is járják a tavat és feltérképezik az újabb és újabb elfelejtett repülőgépeket, amelyek lehet, hogy még sokáig a Balaton foglyai maradnak.