Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Budapesti7nap c. újságból:

2009.09.06

A Budapesti7nap c. újságból:


Százmilliós leletek, tízszázalékos jutalom
Egy ásatás során időszámításunk előtt 30-ból is találtak gyűrűt, de nem ritka a római kori pénz sem

2002 tavaszán egy fiatal házaspár uborkaültetés közben – újfehértói veteményeskertjükben – hatvannégy darab közép- és újkori aranypénzt talált. Miután a kincset bevitték a nyíregyházi Jósa András Múzeumba, az ottani szakemberek fémkeresővel kivonultak a területre, és többszöri átvizsgálás után 261 darab aranypénzt találtak.
A földben talált bármilyen dolog az államé.Senki nem bányászhat engedély nélkül a telkén, még egy egyszerű kútfúráshoz is (mivel a víz szintén közkincs) engedély kell, sőt illetékköteles. Ezért ha valaki kincset talál, köteles azt bejelenteni a területileg illetékes múzeumnál, vagy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH), de az önkormányzat jegyzőjénél is megteheti ezt.
Jogilag nincs különbség a között, hogy az illető magán- vagy közterületen találja a kincset.

A bejelentés után fémkeresővel kiszállnak a szakemberek, hitelesítik a lelőhelyet, majd összeszedik a lelet részeit. Ha kell, további kutatást végeznek. Az anyag ezután a megyei múzeumba kerül. A Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a találót jutalomban kell részesíteni, amennyiben arra igényt tart. A tiszteletdíjat a tárgyak
nemesfém- illetve drágakőtartalmának figyelembe vételével kell megállapítani.

Az újfehértói esetben a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára járt el. „A múzeum két szempont alapján határozta meg a lelet eszmei, illetve forgalmi értékét. Az egyik az volt, hogy mennyit ér a lelet aranyértékben. Ez akkori aranyárfolyamon négymillió forintot jelentett.

A másik mérlegelési szempont az volt, hogy mennyibe kerülnének
a lelet darabjai az éremgyűjtői kereskedői forgalomban. Ez a hat évvel ezelőtti árakon százkétmillió volt” – mondja Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának főmuzeológusa.Mivel a találói jutalom mértékét a törvény nem szabályozza, az utóbbi időben kialakult szokás alapján a teljes érték tíz százalékát ajánlják fel. Ebben az esetben
tízmillió forint jutalmat fizettek ki a kincstalálóknak,amit viszont negyvenszázalékos adó sújtott volna, de a házaspár méltatlannak találta az így mindössze hatmilliós összeget.

A díjat végül felbruttósították,így valóban tízmillió forint jutalmat kaptak
a leletmentők. Az előkerülés és a pénz kifizetése között legalább fél év telt el.

A törvényt megkerülő illegális ásatások hazánkban is vannak, persze nem a hagyományos értelemben – világítja meg az érem másik oldalát Tóth Csaba. A fémkeresőzés viszont szinte mindig ásatással jár együtt, kivéve, ha a kincset valaki a felszínen találja.
A legtöbb fémkereső 20–30 centiméterig mutatja ki a leletet, ezek átlagban 50-70 ezer forintba kerülnek, de vannak olyanok is, amelyek méteres mélységig is ellátnak. Ezek már negyedmillió forintba is kerülhetnek. Ezek a műszerek azonban pontatlanabbak, nehezebben különböztetik meg a fémeket. Ha az efféle kutatásokat
ásatásnak tekintjük, ilyenből rengeteg van – mondja a szakértő.

Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régész Szövetség elnöke szerint az ásatások 25 százaléka illegális. A szakemberek szerint jelenleg Magyarországon kevés a tudományos célú ásatás. Rengeteg a leletmentő kutatás, vagy megelőző feltárás. Utóbbiról hall legtöbbet
az átlagember. Ez ugyanúgy hozzátartozik az építkezésekhez (autópálya, bevásárlóközpont építésekor, metróépítéskor), mint a terület bombamentesítése.

A hobbiásatásokat a szenvedélyes kincskeresők végzik, nem egyszer életveszélyt vállalva. Egy neve elhallgatását kérő fanatikus elmesélte lapunknak, hogy néhány évvel ezelőtt Sopron környékén kutatott egy barátjával, amikor a fejük felett 30 centiméterre
lévő útjelző táblába belecsapódott egy golyó. „Az embernek számolnia kell azzal, hogy sokaknak csípi a szemét, amit csinálunk, így minden alkalommal vásárra visszük a bőrünket. Nekem ez sem szegte kedvemet, viszont van olyan barátom, aki emiatt hagyta abba a kutatást” – mondja a fiatalember, aki több mint egy évtizede kutatja
a föld kincseit.

Leginkább magyar és római kori pénzekre vadászik, de vannak ékszerei is. Ilyen egy időszámításunk előtt 30-ból származó patinás gyűrű, melynek mindkét oldala látszik. „Nagyjából ismerem ezeknek a daraboknak az értékét, de van egy szakértő barátom, akinek elég telefonon elmondani néhány ismertetőjegyet, és máris mondja a lelet piaci értékét –mondja a fiatalember.

A hobbiásató szerint – bár ő nem kereskedelmi célokból keresi a kincseket – érdemes lenne mindezt hivatásszerűen űzni, ha meg tudnának egyezni a múzeumokkal. A férfi szerint az a baj, hogy
ma nem kap kellő figyelmet a feltáró.

Gőgh Szilvia búvároktató a világ számos pontján megfordult már. Angliában volt a baráti társasággal, amikor azon
kezdtek gondolkodni, hogy a máltai búvároktatáskor vajon mennyi ékszer lehetett elveszve a homokban. „Akkoriban meg csak nagyon kevesen ismerték a metál detektoros keresést, és gondoltuk, jó üzlet lehetne. A srácok megvették a gépeket, és kimentünk merülni. Találtunk pár gyűrűt és ékszert, de semmi nagyot, mert mint kiderült,
bár illegális a metáldetektorozás, mégis sokan csinálják titokban.

Ezután egyszer a Balatonon is kutattunk, valaki kérte, hogy menjünk le, mert egy nagyon értékes gyűrűt ejtettek a tóba. Mivel sokat mozog a víz és az alja is, végül nem találtuk meg a gyűrűt – meséli a fiatal búvároktató.

Magyar Ágnes Zsófia
A rejtélyes Seuso-kincs
Minden bizonnyal Magyarországról származik a Seuso-kincs néven ismert ezüstlelet. A feltételezések szerint a gazdag és befolyásos Seuso kapta a IV. vagy V. században a színezüst fémedényeket esküvőjére, de a barbárok elől a földbe rejtette azokat. 1970-ben Sümegh József talált rá a kincs 248 darabjából tizennégyre, ám a kiskatonát néhány hónappal később felakasztva találták pincéjében. A magyar állam a
mai napig nem tett le róla, hogy elperelje a kincset jelenlegi gazdájától.

Magyar kincskereső búvárok a brazil partoknál
A világ öt legjobb kincskeresője között lévő Octopus Egyesület idén januárban indult brazíliai kutatóútjára. A társaság nagyon gazdag leletekre számít, melyek az 1700. május 29-én elsüllyedt holland kereskedőhajón, a Voetboogon voltak.
A vízi jármű ládaszámra szállított japán, kínai és egyéb porcelánokat, faragott köveket, drága nemesfémeket, de volt rajta 233 ezer aranydukát is.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.